Nincs cím megadva

Hogy mitől nem tudom, de szinte nincsenek görcseink.
Hétvégén anyuéknál volt Fefe, és én nem tudtam most menni mert itthon kellett végre megcsinálni mindet. Megbeszéltük, hogy ha sorozatban jönnek a görcsök akkor kicsi, max 1ml Diazeam hogy a sorozatot megszakítjuk. Változtattunk kicsit a gyógyszereken is. 2 éjjel kellett adni neki görcsoldót, folyamatosan kente, dörzsölte és rágcsáltatta a át (már megint több jön egyszerre), és láss csodát a görcsök múlnak. Ja és még a kakilásnál is segítettünk, ha nem jött magától akkor kúp és már nyomott is. Így csökkentünk minden zavaró tényezőt. A Diazepam nem csak epilepsziás rohamokra van, hanem nyugtalanságra, alvási zavarokra, izomfájdalomra is, és ami nálunk a lényeg, hogy megszakítsa a görcsös folyamatot amit nem bírna abbahagyni. valószínű ez olyan nálunk mint egy kóros reflex, az agy mindaddig adja a rossz parancsokat míg azt végre hajtják, így egyszer csak elmúlik ami nem is epilepsziás görcs. Nos tehát így vagyunk most. A mostani szájelhúzásai olyanok mint a rohamok voltak, csak mosolyog és bele sem megy csak grimaszol egy picit és már kész is. Ilyenkor most már nem megy bele a rohamba hanem abbahagyja azonnal és kész mehet a világ tovább. Szóval nem tudom mi van, de a görcsök terén jól vagyunk.
Ami nem tetszik az a gyengesége. Feláll még mindig, guggol is és nyomja fel magát, de a felső teste nekem gyengébbnek tűnik. Lehet a gyógyszer, a meleg, vagy nem tudom de ez kicsit zavar. Emelgeti magát, és fordulgat is, de nekem gyenge nagyon. Ezért marad a sok hason lét, a kézlazítós feladatok, a mászás csalogatós játszás, és persze a sok nevetés, mert hála valamiért nagyon sokat mosolyog. És ez minden pénzt, fáradságot, idegességet megér 🙂 csak így tovább. A kis küzdőm.